Vissza a blogra

Az amerikai Fed a ciklus csúcsán van, az EKB kamatai még mindig emelkednek. Mire számíthatunk legközelebb?

Az amerikai jegybank irányadó kamatlába 2006 óta a legmagasabb. Az Európai Központi Bank kamatlábai is a legmagasabbak a történelem során. Folytatódik-e az európai és az amerikai monetáris politika szigorítása a következő hónapokban, vagy a kamatciklus csúcsán vagyunk? Mi befolyásolhatja a helyzetet? Az USA és az euróövezet inflációs és gazdasági aktivitási adatai adhatnak választ.

Az amerikai Fed a ciklus csúcsán van, az EKB kamatai még mindig emelkednek. Mire számíthatunk legközelebb?

Szeptemberben a világ két legfontosabb központi bankja - az amerikai Fed és az EKB - újabb monetáris politikai döntéseket hozott. Mindkét esetben az eredmény többé-kevésbé megfelelt a piaci várakozásoknak. Az amerikai jegybank (pontosabban a Federal Open Market Committee - FOMC) úgy döntött, hogy 5,25-ről 5,5 százalékra tartja az irányadó kamatokat. Az Európai Központi Bank, amelynek igazgatósága egy héttel az amerikai Fed FOMC-je előtt ülésezett, úgy döntött, hogy negyed százalékponttal emeli az alapkamatokat. A ECB betéti kamatlába négy százalékra emelkedett, az irányadó refinanszírozási ráta pedig 4,5 százalékra nőtt.

Mindkét nagybank - a Fed és az EKB - a kamatemelési ciklus csúcsán vagy annak közelében van. A Fed a döntésével jelezte, hogy változatlanul tartja a kamatokat, vagy csak váratlan inflációs impulzus esetén lép további emelésekre. Ez azonban a jelenlegi körülmények között a közeljövőben valószínűtlennek tűnik. A legutóbbi monetáris politika után, az EKB is jelezte a döntését, hogy ez lehetett az utolsó "emelés" ebben a monetáris politikai ciklusban [1].

Mellett ki kell emelni, hogy mindkét jegybank monetáris politikája hosszú évek óta a legszigorúbb. A Fed kamatai 2006 óta a legmagasabbak, az EKB pedig még soha nem küldte alapkamatok ilyen magasra.

Ez elég jelentős jelzés mind a részvény-, mind a kötvénypiacok számára. A központi bankok azt jelzik, hogy az infláció szinte legyőzetett, és a kamatok csökkenhetnek (bár még nem tudjuk pontosan, hogy mikor). Másrészt viszont továbbra is fenntartják a politikát arra az esetre, ha a közeljövőben újabb inflációs impulzus érkezne."

Figyelmet kell fordítani a makrogazdasági folyamatokra és a gazdasági aktivitást, a bruttó hazai terméket és a munkaerőpiac alakulását leképező különböző mutatókra az USA-ban és Európában, különösen Németországban. A szűk munkaerőpiac bizonyos aggodalomra adhat okot. Mind az Egyesült Államokban, mind az euróövezetben alacsonyabb a munkanélküliség, mint a covid-19 világjárvány kitörése előtt, és hosszú évek óta a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta.

A nominális bérnövekedés kockázatos lehet. A munkavállalóknak a jövő évi bértárgyalásaik során fokozniuk kell inflációs követeléseiket. Fontos, hogy a nominális bérek teljes mértékben kompenzálják a közelmúltbeli inflációt. Két-három évvel ezelőtt mind az Egyesült Államokban, mind az euróövezetben magasabb inflációs rátákat láttunk. Ezek az arányok hosszú távon valószínűleg emelkedni fognak. Ebben az esetben lehetséges lenne, hogy mindkét központi bank ismét közbelép és még jobban emeli a kamatokat. Hasonló forgatókönyv csak a jövő év végén, esetleg 2025-ben kerülne előtérbe, és akkor is csak akkor, ha az infláció megáll a két százalékos cél felé vezető lefelé tartó pályáján, például évi öt százalék körül[2].

A globális energiapiaci fejlemények fontos szerepet fognak játszani, de az ukrajnai helyzet is. Ha a katonai konfliktus a közeljövőben véget érne, ideális esetben Oroszország vereségével, az kiváló hír lenne a világgazdaság számára. A kamatlábak fokozatos csökkenését, a gazdasági aktivitás élénkülését és ezáltal a pénzügyi piacok erőteljesebb fellendülését is láthatnánk. A jövő nagyon bizonytalan, ez az egyetlen bizonyosságunk ma."

[1,2] A jövőre vonatkozó kijelentések feltételezések és jelenlegi várakozások, amelyek pontatlanok lehetnek, vagy a jelenlegi gazdasági környezeten alapulnak, amely változhat. Ezek a kijelentések nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A jövőre vonatkozó kijelentések természetüknél fogva kockázatot és bizonytalanságot rejtenek magukban, mivel olyan jövőbeli eseményekre és körülményekre vonatkoznak, amelyeket nem lehet előre jelezni, és a tényleges fejlemények és eredmények lényegesen eltérhetnek a jövőre vonatkozó kijelentésekben kifejezett vagy feltételezettektől.

-------

Figyelem! Ez a marketinganyag nem minősül és nem is tekinthető befektetési tanácsadásnak. A múltbeli teljesítmény nem garancia a jövőbeli hozamokra. A devizában történő befektetés az ingadozások miatt befolyásolhatja a hozamokat. Minden értékpapírügylet nyereséggel és veszteséggel járhat. A jövőre vonatkozó kijelentések olyan feltételezéseket és jelenlegi várakozásokat tükröznek, amelyek nem biztos, hogy pontosak, vagy a jelenlegi gazdasági környezeten alapulnak, amely változhat. Ezek a kijelentések nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A CAPITAL MARKETS, o.c.p., a.s. a Szlovák Nemzeti Bank által szabályozott szervezet.

 

Bővebben

Az Nvidia és az Amazon az AI-verseny új szakaszát indítja el: egymillió chip jelzi, merre tart a több százmilliárd

Az Nvidia és az Amazon az AI-verseny új szakaszát indítja el: egymillió chip jelzi, merre tart a több százmilliárd

Amikor a technológiai piac legnagyobb szereplői abbahagyják a jövőképről való beszélgetést, és évekre előre elkezdik lefoglalni a fizikai számítási kapacitást, az egész iparág jellege megváltozik. Az Nvidia 2027 végéig akár 1 millió GPU-chipet szállít az Amazon felhőszolgáltatási részlegének, a szállítások pedig már idén megkezdődnek. Első pillantásra ez csak egy újabb nagyvállalati üzlet az AI területén. A valóságban azonban ez a hír valami sokkal jelentősebbet árul el.

Ackman szembeszáll a zeneipari óriással: a Pershing Square 64 milliárd dollárért akarja megszerezni az Universal Music irányítását

Ackman szembeszáll a zeneipari óriással: a Pershing Square 64 milliárd dollárért akarja megszerezni az Universal Music irányítását

Bill Ackman ismét nagy horderejű befektetési lépésre szánta rá magát, ezúttal a médiaszektor egyik legstabilabb és legjövedelmezőbb szegmensében. Cége, a Pershing Square, nem kötelező érvényű ajánlatot tett az Universal Music Group megvásárlására, amelynek értéke körülbelül 55,75 milliárd euró, azaz mintegy 64,31 milliárd dollár. A cél nem csupán a felvásárlás maga, hanem az is, hogy a vállalatot közelebb hozzák az amerikai piachoz, magasabb értékelést érjenek el, és bővítsék a befektetői bázist.

Az Unilever új korszakot nyit: a McCormickkal való egyesüléssel egy 65 milliárd dolláros vállalat jön létre

Az Unilever új korszakot nyit: a McCormickkal való egyesüléssel egy 65 milliárd dolláros vállalat jön létre

Az Unilever az elmúlt évek egyik legnagyobb stratégiai lépését tette meg azzal, hogy megállapodott az Unilever Foods üzletágának a McCormickkal való egyesítéséről, létrehozva ezzel egy körülbelül 65 milliárd dollár értékű globális csoportot, amelynek összesített bevétele a 2025-ös pénzügyi évben várhatóan meghaladja a 20 milliárd dollárt. A részvényesek számára ez nem csupán egy újabb fúziós bejelentés, hanem egyértelmű jelzés arra, hogy az Unilever vezetése radikálisan át akarja alakítani a portfóliót, és a vállalat figyelmét a csomagolt élelmiszereken kívüli, gyorsabban növekvő kategóriákra kívánja irányítani. Ezért is érdekes, hogy a piac nem fogadta lelkesen ezt az üzletet.[1]

Az Apple és a mesterséges intelligencia tavasza: a király csendes visszatérése?

Az Apple és a mesterséges intelligencia tavasza: a király csendes visszatérése?

Az Apple nem a leghangosabb sajtóhírekkel, hanem azokkal az eszközökkel tör be az AI piacára, amelyeket a felhasználók nap mint nap a kezükben tartanak. Március elején bemutatta az iPhone 17e-t, amely A19 chipet, 256 GB alapmemóriát tartalmaz, és 599 dollárba kerül, míg a legutóbbi negyedévben 143,8 milliárd dolláros bevételt, 2,84 dolláros hígított egy részvényre jutó nyereséget és közel 54 milliárd dolláros működési cash flow-t jelentett. Pontosan itt kezdődik az egész téma lényege. A vállalat nem önálló termékként próbálja eladni a mesterséges intelligenciát, hanem okként arra, hogy az iPhone-okat gyakrabban frissítsék, az ökoszisztémán belül maradjanak, és az új funkciókat közvetlenül a rendszerben, az alkalmazásokban és a szolgáltatásokban használják.